A yi quan (dachengquan

Az yiquan (dachengquan) egy kiv�telesen egyszer� edz�sm�dszer. Gyakorl�sa �ltal �nv�delmi k�szs�g�nket jav�thatjuk �s visszaszerezhetj�k, meger�sithetj�k eg�szs�g�nket. Egyben egy tudom�ny�g is, melyet �gy h�vnak quanxue (harctudom�ny). A statikus zhan zhuang - fa�ll�s - gyakorlatok alapvet� elemei az edz�snek, de az yiquan m�gsem csak zhan zhuang-b�l �ll, egy�b gyakorlatai is nagyon fontosak.

Sok �ves fejl�d�se �ltal az yiquan olyan rendszerr� fejl�d�tt, amely mag�ba olvasztotta a k�nai harcm�v�szetek l�nyeg�t �s a nyugati box hat�konys�g�t. Az yiquan elm�lete fel�lemelkedett a trad�ci�k idej�t m�lt felfog�s�n, melyek nem k�vett�k a kor tudom�nyos el�rehalad�s�t, �gy b�rmilyen kult�r�t k�pvisel� ember sz�m�ra elfogadhat� v�laszokat ny�jt.

Wang Xiangzhai szerint az yiquan gyakorl�s�nak c�ljai a k�vetkez�k:

•  eg�szs�g,
• az emberi elme �s test m�k�d�s�nek, alapelveinek �lvezetes tanul�sa,
•  �nv�delem.

Az yiquan harci �s eg�szs�g�gyi oldala elv�laszthatatlan. Az eg�szs�g�gyi gyakorlatok a legalapvet�bb �s kihagyhatatlan r�szei az edz�snek. A gyakorl�s mindig „eg�szs�g�gyi testtart�sokkal” (jiansen zhuang) kezd�dik �s ut�na k�vetkeznek a „harci pozit�r�k” (jiji zhuang). Ezt k�vetik a lass� mozg�sos gyakorlatok, melyek neve”er� tesztel�s” (shi li) �s s�rl�d� l�p�sek (moca bu), majd dinamikus energia robbant�sok (fa li) �s „hangtesztel�s” (shi sheng). A p�ros gyakorl�sok k�t csoportja ismert: l�k�kezek (tui shou) �s szabad k�zdelem (san shou).

Az yiquan-ban az elme haszn�lata k�l�n�sen hangs�lyos, innen a n�v: yi, amely elm�t, tudatoss�got, sz�nd�kot, a quan pedig �kl�t, harcm�v�szetet jelent.

A jiansen zhuang gyakran �gy jellemzik: „gyakorl�s mik�zben laz�tunk, laz�t�s mik�zben gyakorlunk”. Ez a bevezet�se a halad�bb jiji zhuang gyakorlatainak, melyek f� c�lja a hunyuan li (egys�ges, term�szetes, els�dleges er�) fejleszt�se. Laz�t�s k�zben keress�k a mozg�st. Fokozatosan �sszehangoljuk a test k�l�nb�z� r�szeit �s l�trehozzuk azt az �llapotot melyben a test �sszes tagja olyan, mint a rug�. A lass� shi li �s moca bu gyakorl�sakor ugyanazt az �rzetet fejlesztj�k (hunyuan li), mint a jiji zhuang, mely sor�n a test k�l�nb�z� r�szei egym�ssal �s a k�rnyezettel rugalmas kapcsolatba ker�lnek. A fa li-ban megtanuljuk a hunyuan li-t robban�kony m�don haszn�lni (gyakran ezt energia robbant�snak is h�vj�k – baozha li). A shi sheng seg�ti ezt az energia kibocs�t�st.

A tui shou �s san shou k�t szorosan �sszef�gg� gyakorlatcsoport, c�ljuk az �nv�delmi k�pess�gek fejleszt�se. A tui shou-ban ott a san shou, a san shou-ban ott a tui shou. A tui shou alapgyakorlatait tekinthetj�k p�ros shi li-nek is. A harci tui shou felk�szit arra, hogy val�s helyzetben hogyan reag�ljunk ha karjaink �ssze�rnek az ellenf�l�vel. Megtanuljuk kontroll�lni ellenfel�nket �s hat�konyan t�madni. A san shou a harc tudom�nya. A t�mad�shoz haszn�lhatjuk kezeinket (�kl�nket), k�ny�k�nket, v�llunkat, fej�nket, cs�p�nket, t�rd�nket, l�bfej�nket. T�mad�s �s v�dekez�s egy. Nem tanulunk megszabott form�kat �s meghat�rozott technik�kat, kombin�ci�kat, ehelyett az egyszer� alapgyakorlatokat �s alapelveket tanuljuk, m�ly�tj�k. A m�r eml�tett alapedz�seken t�l kieg�szit� edz�seket is v�gz�nk �gymint boxzs�kos gyakorl�s, ny�jt�sok stb. Halad�bb szinten n�h�ny fegyveres gyakorlat is helyet kap.

• Yiquan �s dachengquan

Wang Xiangzhai mester volt a xingyiquan „bels�” st�lus�nak egyik f� k�pvisel�je. Az yiquan-t/dachengquan-t, melyet � hozott l�tre, sokszor a xingyiquan egy v�ltozatak�nt eml�tik. Val�j�ban, amikor Wang az 1920-as �vekben els� v�ltoztat�sai miatt elkezdte haszn�lni az yiquan nevet, nem akart egy �j m�dszert megteremteni, sokkal ink�bb a xingyiquan gy�kereihez szeretett volna visszat�rni.

K�s�bb az yiquan m�r sokban k�l�nb�z�tt a a xingyiquan-t�l, ekkor m�r egy k�l�n st�lusnak tekintett�k. Az 1940-es �vekre egy kiforrott st�luss� v�lt. „Az �k�l �tj�nak k�zponti tengelye” c�m� elm�leti munka 1944-ben jelent meg �s egy �rett m�dszert �rt le. Mondand�ja m�r nagyban k�l�nb�z�tt az 1928-ban �rt „Az yiquan helyes �sv�nye” cim� m��t�l. Wang lemondott arr�l, hogy edz�sm�dszer�t a trad�ci�k szerint alak�tsa �s bebizonyitotta, hogy m�dszer�vel k�nnyebb �s gyorsabb m�don juthatunk hasonl� vagy jobb eredm�nyekhez.

Wang 40-es �vek beli tan�tv�nyai javasolt�k, hogy adjanak a st�lusnak egy �j nevet: dachengquan (a nagy beteljes�lts�g boxa). Wang ellenkezett, mert a n�v azt sugallta volna, hogy rendszere t�k�letes, ami szerinte nem l�tezhet, hiszen soha nincs v�ge a harcm�v�szet t�k�letes�t�s�nek. Az �j n�v azonban hamar n�pszer� lett �s n�h�ny �v alatt (kb. 1947-re) szinte teljesen elfeledtette az eredeti nevet, az yiquan-t. K�s�bb Wang legf�bb tanitv�nyai, a mester kiv�ns�g�ra visszat�rtek az eredeti n�vhez.

A dachengquan n�v f� propag�l�ja Wang Xuanjie (Yang Demao �s Li Yongzong tanitv�nya) volt �s b�r a n�vhez val� ragaszkod�sa nem volt teljesen indokolt, azt hangs�lyozta, hogy amit Wang Xiangzhai a 40-es �vekben oktatott, az m�r egy �rett, kiforrott m�dszer volt a 20-as �vek�ivel szemben, mely szerinte csak egy „�tmeneti �llapot” volt. Nem �rt�nk azzal egyet, hogy a kor�bbi �s k�s�bbi v�ltozat k�l�nb�z�s�ge miatt m�s nevet kellene haszn�lnunk. M�r tudjuk, hogy Wang Xiangzhai meggy�zte tanitv�nyait, hogy az eredeti nevet haszn�lj�k, �s ugyan a 20-as �vek �s 40-es �vek st�lusa val�ban k�l�nb�z�tt egym�st�l, � nem tartotta azokat k�l�nb�z�, elhat�rolt rendszereknek. Sz�m�ra a st�lus (vagy ink�bb ahogy � hivta: quanxue – harctudom�ny) egy �lland�an fejl�d� m�dszer volt �s maradt.