Taijiquan

Amikor k�nai harcm�v�szetr�l besz�l�nk (Wushu) alapvet�en k�t ir�nyzatot k�l�nb�ztethet�nk meg. Egy bels�t (Nei Kung) �s egy k�ls�t (Wei Kung). A Tai Chi (teljesebb nev�n Tai Chi Chuan/Taijiquan/Tajcsicsuan) az els�h�z tartozik, mivel els�sorban nem az izomer� fejleszt�s�n van a hangs�ly, hanem �gymond a bels� er�n. Ez a technik�t is jelenti, de els�sorban a Qi (Chi) energi�nak felhaszn�l�s�t. Mivel a Tai Chi kifinomult �s a teljes testet megmozgat�, azt harm�ni�ra vezet� mozg�sok rendszere, j�t�kony hat�ssal van testre �s l�lekre egyar�nt, azaz �ltal�ban v�ve az eg�szs�gre. Vannak st�lusir�nyzatok, melyben test-l�lek eg�szs�ge a c�l (pl. taoista tai chi) �s vannak olyanok, ahol ugyan ez is c�l, azonban eszk�zk�nt is kezelik. Ezek azok az ir�nyzatok, amelyekben a tai chi hat�kony harci (�nv�delmi) eszk�zk�nt is megjelenik (a legt�bb tai chi ir�nyzat.) Alapvet�en m�gis mindegyik az er�s (eg�szs�ges) �letben marad�st veszi alapul, amely minden lelki fejl�d�snek az alapja (�s a harci k�pess�g� is). A testi �s lelki hat�sain t�l a tai chi egy szellemi �t, a taoista tan�t�sok seg�ts�g�vel �s a mozg�sban v�gzett medit�ci� seg�ts�g�vel lehet fejl�dni �ltala.

A Tai Chi-t lehet harci alkalmaz�sok n�lk�l is tanulni, "csup�n" az eg�szs�gmeg�rz�s �rdek�ben. Vagy a l�lekre gyakorolt hat�sai miatt, az energi�kkal val� munk�n kereszt�l. Vagy a mozg�sban v�gzett medit�ci� �s a taoista elm�letek (�t elem tana, i ching stb)a szellemi �t megismer�se miatt. De mivel a tai chi megadja nek�nk hogy mindh�rom szinten fejl�dhess�nk, a test, l�lek �s szellem gyakorlatainak elsaj�t�t�s�val a teljess�g harm�ni�j�hoz juthatunk. Minden �letkorban m�velhet�, nem ig�nyel k�l�n�sebb alkati, vagy �letkori megl�tet. Ut�bbi az�rt is fontos, mert egy�b k�ls� harcm�v�szetekhez, vagy k�zd�sportokhoz k�pest, a tai chi-t val�ban �letfogytiglan lehet gyakorolni. �s m�g a k�zd�sportokban egym�s legy�z�se a c�l, a tai chiban a test l�lek �s szellem harm�ni�j�nak megteremt�se �ltal �nmagunk fejl�d�se.

A t�rt�nete r�viden

A Tai Chi Chuan messzebb ny�lik vissza, mint saj�t t�rt�nete. Mit jelent ez? Azt, hogy a gy�kerei az eg�sz k�nai harcm�v�szetnek (m�sk�pp fogalmazva: az �sszes k�nai harcm�v�szetnek) alapja is. Da Mo, indiai sz�rmaz�s� buddhista szerzetes elvonulva azon medit�lt, hogy mit tehetne a mozg�st mell�z� elsatnyult test� szerzetesei �rdek�ben. A megold�s nemcsak egy mozg�s-technika, hanem a Qi energia felhaszn�l�s�nak k�l�nb�z� technik�iban �lt�ttek testet. Ebb�l fejl�d�tt ki a mai shaolin harcm�v�szet.

(A hagyom�ny szerint!) A Tai Chi az 1200-as �vek k�zep�t�l v�lik k�l�n �gg�, amikor is Csang San-Feng, aki elsaj�t�totta a shaolin harcm�v�szetet (a San Feng hegys�gben), elvonult a Wutang nev� hegys�gbe �s medit�lni kezdett... Sok a bizonytalans�g k�r�l�tte, annyi azonban kijelenthet�, hogy � (is?) az, aki igaz�n megalapozta a bels� ir�nyzatokat. Az is, hogy taoista volt, ami �tj�rja mind a mai napig a Tai Chi szellemis�g�t.) A legenda szerint meg�lmodta azokat a mozdulatokat, amik a mai Tai Chi Chuan mozdulatok �seinek nevezhet�k. Majd mester�v� v�lt ennek az �j technik�nak �s sok-sok �ven �t titokban tartotta, majd �vsz�zadokon �t az ut�dok... K�s�bb mikor a titok fala leomlott a Tai Chi Chuan felszabadult �s sok-sok �gra szakadt.

Tai Chi Chuan st�lusok

Rengeteg st�lus �gazott ki a 't�rzsb�l', a legn�pszer�bbek �s legelterjettebbek a k�vetkez�k: Yang, Wu, Chen, Wu(II), Sun. �s a kev�sb� ismert �gak k�z�l p�ld�ul a Wudang, vagy a Taoista Tai Chi. Ma m�r eg�szen k�l�nb�z� utakat j�rva oktatnak Tai Chi Chuan-t: Eur�p�ban a Wellness-program r�szek�nt is, mint valami torn�t, a m�sik oldalon pedig azok a st�lusok k�pvisel�i, akiket l�tni �ltal�ban harcm�v�szeti bajnoks�gokon Tai Chi n�v alatt, �k mint hat�kony harcm�v�szek vannak jelen.